Az úgynevezett derékfájás az enyhe, tompa, kellemetlen, irritáló fájdalomtól a tartós, súlyos, mozgást akadályozó fájdalomig terjedhet. A deréktáji fájdalom jelentősen korlátozhatja mozgást, ezzel negatívan befolyásolva mindennapi életünket.
Lumbaris gerinc fájdalma (derékfájás) gyakori a sportolók között, gyakran a karrier végét jelentheti vagy komoly visszaesést okozhat. A legtöbb sportolónak van képalkotó vizsgálattal bizonyítható degeneratív elváltozása a lumbaris gerincen, azonban ez gyakran tünetmentes. Sokszor sajnos nincs összefüggés a fájdalom és a képalkotó vizsgálatok eredménye között, illetve gyakori a pszichoszomatikus eredete is a fájdalomnak.
Mik a derékfájás tünetei?
A deréktáji fájdalom lehet hirtelen fellépő, vagy alattomosan, lappangva jelentkező. Az akut derékfájás néhány naptól néhány hétig tart. A legtöbb akut deréktáji fájdalom magától elmúlik.
A krónikus deréktáji fájdalom több mint 3 hónapig tart, és gyakran rosszabbodik. A krónikus deréktáji fájdalom okát nehéz megtalálni. Az MRI kép gyakran nem mutat összefüggést a tünetekkel.
A fájdalom fajtája szerint lehet éles, tompa, égő, szúró, gyakran sugárzik valamelyik, esetleg mindkettő also végtagba. A fájdalom jelentkezhet felkeléskor, és napközben, a nap folyamán erősödhet és gyengülhet a fájdalom intenzitása.
A nap folyamán erősödő fájdalom esetén inkább izomeredetre kell gondolni, míg a nap folyamán csökkenő fájdalom ízületi vagy porckorong eredetű fájdalomra utalhat.
Az éjszaka, nyugalomban jelentkező és lüktető fájdalom általában gyulladásos folyamatra utal és mindenképpen RED FLAG-ként kell kezelni, mert hátterében gyorsan lezajló súlyos következménnyel járó okok állhatnak.
RED FLAG jelek
A hátfájás mellett jelentkező alábbi tünetek esetén sürgősen javasolt orvoshoz fordulni:
Az ágyéki gerincszakasz és a keresztcsont fájdalmát hívjuk derékfájásnak. Hátterében számos probléma állhat, ezek kiderítésében jelentős szerepe van a beteg kikérdezésének. A leggyakoribb okok a következők lehetnek:
– Túlzott igénybevétel, megerőltető tevékenység vagy nem megfelelő tartás, hiba a mozgás mintázatában (például nehéz súly nem megfelelő technikával történő emelése)
– A csigolyák, a porckorongok degenerációja (a korral és a fokozott terheléssel a gerincet felépítő struktúrális egységek öregednek, kopnak, sérülnek)
– Fertőzés
– A core izmok gyengesége, elhízás, izomgörcs
– A gerinc szalagjainak vagy tartóizmainak sérülése.
– Ízületi problémák (például gerincszűkület)
– Súlyos esetben autoimmun és ízületi szisztémás betegségek vagy akár tumor is állhat a háttérben
A teljes kórtörténet és a fizikális vizsgálat mellett sokszor van szükség egyéb diagnosztikai vizsgálatokra, ezek lehetnek röntgen, CT vagy MRI felvétel, spinal mouse vizsgálat, laborvizsgálat. Bizonyos esetekben csontszcintigráfiára és csontsűrűségmérésre esetleg EMG vizsgálatra is szükség lehet.
A derékfájás leggyakoribb kezelési formái:
Mozgásminta megváltoztatása, gyógyszeres terápia, fizikoterápia, gyógytorna, manuálterápia, masszázs, fűzők használata, bizonyos esetekben szükség lehet műtéti beavatkozásra.
A kezelés a pontos diagnózistól függ, de a leggyakoribb megoldás az úgynevezett konzervatív terápia, vagyis gyógytorna, masszázs és fizikoterápiás kezelések. Attól függően mi okozza a fájdalmat, előfordulhat, hogy rögzíteni kell a gerincet, ez elsősorban a csigolyák úgynevezett fáradásos sérüléseinél (spondylolysis, spondylolysthesis) fordulhat elő. Core-training ez a torna a gerinc stabilizáló izmait erősíti és kiegyenlíti az esetleges oldali, vagy elülső hátulsó asszimetriákat, ezzel biztosítva a gerinc megfelelő stabilitását és segíti megfelelően elosztani a csigolyákra és a porckorongokra eső terhelést.
A leggyakoribb diagnózisok sportolóknál a derékfájás hátterében
Akut fázis: Ebben a kezdeti szakaszban a mozgásszervi szakember, sportorvos vagy neurológus a diagnózis felállítását követően kezelési tervet dolgoz ki. A kezelési terv kulcspontjai a kezelés egyes elemeinek időzítése, és az elemek összehangolása. Például mikor kell elkezdeni a gyógytornát, érdemes-e szájon át vagy injekcióban adott kezelést folytatni, vagy fűzőt viselni.
Helyreállítási szakasz: Az akut szakasz kezelését a fájdalom csillapítását követően a cél a normál napi tevékenységek visszaállítása. Ehhez torna/edzésprogramra van szükség a mozgékonyság, hajlékonyság és az izomerő visszaállításához.
Karbantartási szakasz: Ebben a fázisban arra kell fókuszálni, hogy a panasz kiújulását megelőzzük, erre a helyes mozgásminták (pl.: emelés, guggolás) megtanulásával és rendszeres erősítő és nyújtó gyakorlatok végzésével van lehetőség. Azt is meg kell tanulni, mit kell tenni az esetleges kiújuló fájdalom kezdeti szakaszában a további romlás megelőzése érdekében.
Helyes emelési technikák elsajátítása.
Helyes testtartás megtanulása ülve, állva.
Ágybetét, matrac megfelelő kiválasztása.
A törzsizmok rendszeres nyújtása, erősítése.
Elhízás esetén testsúlycsökkentés.
Stressz csökkentése.
Deréktámasz alkalmazása széken, autóban.