A betegek sokszor nincsenek tisztában vele, egy lágyrész sérülés, mint például izom, ín, szalag húzódás vagy részleges szakadás után milyen gyógyulási folyamat zajlik le a szervezetben.
A hatékony beteg orvos együttműködéshez fontos, hogy a lehető legjobban megértsük a sérülések gyógyulásának folyamatait.
A gyógyulás az a mód, ahogy a szervezet a sérült szövetet élő szövettel helyettesíti a sérülés helyén. A test minden kötőszövetének ugyanazon a folyamaton kell keresztülmennie, miután valamilyen károsodást szenvedett, függetlenül annak súlyosságától.
Alapvetően 4 különálló, de egymást átfedő fázis létezik a sérüléseket tekintve:
A kezelés folyamán a szövetgyógyulás fázasaihoz kell igazítani a terápiát. Amennyiben a folyamat nincsen szakember által felügyelve a gyógyulás folyamata elhúzódhat vagy elégtelen lehet.
A vérzési szakasz közvetlenül a sérülés után következik be, és rövid ideig tart, átlagosan 4-6 óra. A sérülés után a sérült szövet vérzik, a szövetközti teret vér és vérsejtek töltik ki.
A második gyulladásos fázis a szövetjavítás elengedhetetlen része. A sérülés után gyorsan, néhány órán belül elindul, és a sérülés után 1-3 nappal éri el maximumát. Természetes gyulladásos reakció lép fel, amelynek következtében az erekből a vér összetevőit tartalmazó folyadék szivárog a szövetközti térbe, ami lokális sejtválaszt vált ki, amitől duzzanat és fájdalom jelentkezik.
Az akut gyulladás jellemzői duzzanat, véraláfutás, megnövekedett hőmérséklet, fájdalom és funkcióvesztés a sérülések helyén.
Ebben a fázisban a sérült területet fel kell polcolni, hűteni kell és immobilizuálni kell, comprimálással lehet csökkenteni a kialakuló duzzanatot, továbbá lehet adni Non-Szteroid gyulladásgátló szereket lokálisan vagy szájon át (pl. Voltaren). Ezek a beavatkozások megrövidítik az első fázis lezajlását és csökkentik a fellépő fájdalmat és a további szövetkárosodát. Megfelelő ellátás hiányban ez a fázis elhúzódhat lelassítva a gyógyulást, és jelentős hosszan tartó fájdalmat okozva.
Ebben a szakaszban a sérülések helyén olyan anyag keletkezik, amely segíti a heg kialakulásának folyamatát. Ez a sérülés után 2-3 nappal kezdődik, és 2-3 hét múlva éri el a csúcsát. A sérült szövetben olyan vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek hatással vannak a helyi erekre, és lehetővé teszik a vér elemeinek kiszivárgását az erekből a sérült területre, ahol a kémiai anyagok és a sejtek egy speciális váladékot, úgynevezett exsudatumot képeznek. A sérült területen az exsudatumból, a vérből és a sérült szövetekből haematoma alakul ki. A hematóma nyomja a környező szöveteket és iritálja a fájdalomérző receptorokat. Az izomerő és a mozgástartomány csökken a sérülés környezetében, izomgörcsök alakulhatnak ki. Ez a folyamat az adott területet természetes módon immobilizálja. A gyógyulási folyamat a mozgatás megfelelő mértékű beállításával jelentősen gyorsítható, azonban nem megfelelő kezelés esetén a folyamat nagymértékben lassulhat és további sérülések is kialakulhatnak.
Körülbelül 2-3 héttel a sérülés után (a súlyosságtól függően) a kollagénrostok kialakulnak, és megtörténik a szövetek átalakulása. Ahogy a kollagén érik, igazodik a sérülések területének terheléséhez, a fellépő húzó, nyomó erőkhöz. Különböző típusú kollagénrostok léteznek, a gyógyulás ezen stádiumában nagy szakítószilárdságú erős rostokká alakulnak a kezdeti gyengébb ideiglenes elemek. Ez az átalakulás hónapokig, sőt évekig is tarthat.
A megfelelő rostösszetétel és a szövet megfelelő funkciójának visszaállításához a folyamat kontrollja elengedhetetlen. Fokozatosan kell kell visszaállítani a szövetek teljes funkcióját. Amennyiben nincs orvosi felügyelet a sérülés krónikussá válik, hosszú hónapokig, vagy akár évekig panaszt okozhat, egyre rosszabbá válik, a végén funkciókieséssel járhat. A kezeletlen sérülés esetén a sérülés okozta funkciókiesés és fájdalom miatt kompenzációs mozgásminták alakulnak ki, amik a test többi izületében, izmában okoznak panaszokat.