Az acromioclavikularis ízület sérülése másik játékossal történö ütközéskor pl. jégkorongban, vagy a vállcsúcsra történő esés következtében alakul ki.
A vállcsúcs ilyenkor nyomásérzékeny és a nyomó, toló mozdulatok okoznak panaszt.
A diagnózist röntgen segítségével tudjuk megerősíteni, krónikus esetben gyakori a kulcscsont fejének degenerációja.
A terápia a sérülés mértékétől függ, súlyos esetben sebészi megoldás szükséges, enyhébb esetben a vállöv erősítése és komplex fizikoterápia a megfelelő kezelés.
A törések esetében operatív vagy konzervatív terápia merül fel a sérülés típusa szerint. Az operációt követően a játékba való visszatéréshez komplex fizioterápiás és rehabilitációs programra van szükség, a váll funkciójának és terhelhetőségének visszaállítása érdekében. Ennek elmulasztása esetén a váll ismételt sérülése és funkciójának hosszútávú romlása szinte biztosra vehető.
A törések a váll jelentős funkciókiesésével járnak, jelentős fájdalom kíséri őket. A törések diagnosztikájához röntgen felvételeket készítenek, de a járulékos sérülések, lágyrészsérülések megállapításához az MRI felvétel jelentős segítséget nyújt.
A sérülés megelőzésének leghatékonyabb módja a vállöv és a gerinc komplex állapotfelmérése, az izomegyensúlyok, mozgásterjedelmek kimérése megfelelő eszközök és gyógytornász segítségével, az eredmények alapján pedig személyre szabott komplex gyakorlatsor betanulása. (TSO Medical, Spinal Mouse, Gyógytornász mozgásszervi státusz, Sportorvosi Konzultáció)
Az alábbi linken a FIFA orvosi csapata által összeállított általános gyakorlatsor található, mely segít a sérülések elkerülésében: